A sziget

Ha meg idaig nem neztetek volna utana, akkor most itt az ideje, hogy mindenki megnezze a Csatorna-Szigeteket a terkepen. Nem akarok teljes koru foldrajz orat tartani, mert a CIA honlapjan elobanyaszhatjatok az osszes adatot a ssigettel kapcsolatban.



Foldrajzi szempontbol egy csoportnak tekinthetjuk a szigeteket, tarsadalmi szempontok alapjan viszont kulon kell valasztani Jerseyt (itt nem tudom milyen szigetek tartozhatnak meg hozza) es Guernseyt (egy kalap ala soroljak Herm, Sark, Alderney szigetekkel, viszont erdekes, hogy Alderneynek sajat onkormanyzata van).



Guernsey fantasztikus. Most meg ezt mondom, mert rengeteg az ujdonsag.



Harom "varos-kozpont" van, viszont azert tettem idezojelek koze, mert ebbol St. Peter Port az igazi kozpont. A tobbi amolyan kertvarosi funkciok lat el, illetve az egesz sziget ugy nez ki, mintha egy kissebb varos kore csoportosult agglomeracios ovezet lenne. (Na ez hulyen hangzott, bocs.) Jobban ossze tudjatok hasonlitani, ha azt mondom, pakoljatok Pecset a szigetre, Cserkuttal, meg a tobbi kulvarosi resszel. Egyszoval talan tulsagosan is lakott a sziget.



Enyhit, vagy leagalabb is szebbe teszi a kornyezetet, hogy rengeteg a zold felulet. A hazak korul gondozott, nagy kertek. Kozottuk gondozott kulturteruletek, kisebb szantoteruletek, legelok (ld. guernsey szarvasmarha - mint specialisan csak itt tenyesztett). Gazt keves reszen latsz, mert mindenhol gondozza a helyi onkormanyzat. Parlagfuvet nem latni, helyette egy honappal ezelott a repce viragzott nagy mennyisegben a tengerparton, most a lososkat latom a belsobb teruleteken. A gondozottsag mar odaig fajul, hogy nehezen talalok eredeti erdoket. A mi viszonylatainknak megfelelo erdo nincs, inkabb helyi "dzsumbujnak" hivnam.



Folyt. kov.



Jon a konyvtaros neni...