2007. június 8., péntek

Indulas, repules - 1. resz

Nem hagyhattam ki, hogy ne tortenjen velem valamilyen esemeny az utazas alatt.

Az indulasnal Tatabanyarol majdnem lekestem a vonatot. Harom percen mult az egesz.

Szerencses megerkezes Ferihegy 1-re. (Koszonet Leenuxnak a fuvarert!) Aztan csak vartam, vartam egyre fokozodo izgalommal, hiszen megiscsak ez az elso repuloutam.
Check-in 15.00 utan. Majd varakozas senki foldjen.
A minket szallito repulogep befutott, tomeg le, elkezdik kirakni a poggyaszokat, majd megjelenik a tuzoltosag, biztonsagi szolgalat, robbantasi felugyelet (vagy mi a bubanat). Kiderult, valamelyik csomagbol furcsa feher por szivargott, amit kesobb mosopornak azonositottak be.
Ennek kovetkezmenyekent egy oras kesessel indult a gep.

Gep fel, gyomrom le. Razkodas ezerrel, mintha farost lemezbol takoltak volna az egesz gepet.
Szerencsem volt, mert mellettem egy fiatal par ult. Elmagyaraztam nekik, hogy ez az elso repuloutam, aztan odaengetttek az ablak melle. Az ut vegere megfajdult a nyakam, folyamatosan balra neztem masfel oran keresztul.

Eljen! Elso talalkozas Gatwick repuloterevel.
Tul sok zaj, ember, informacio. A fulem ketteallt. Kievickeltem gorsan, hogy elszivjak egymas utan harom cigit. Birja ezt valaki idegekkel?!

Nem sokkal kesobb visszaevickeltem a kozponti teruletre. Erdeklodtem a gepem felol, megtalaltam minden boltot. Leadtam a poggyaszomat, kicsit maceras volt a tobb kilos hatizsakkal rohangalni.

Talaltam egy jo kis helyet, ahol meg volt fekvohely. Csakhogy nem mertem nagyon aludni, hatha valaki lenzulja a "vagyonokat ero" hatizsakomat. Parazasom felesleges volt, mert fel-ala maszkalt a rendorseg, a vam. Korabbi allitasokkal szemben nem az oroszok, meg a litvanok, hanem feketek foglaltak le a legjobb helyeket. Probaltam ebren maradni, ennek ovetkezmenyekent kavefogyasztasi csucsot dontottem. Talaltam egy 24 oran keresztul nyitva tarto kavezot, aztan nyomtam a koffeint.

Folyt. kov.

Nincsenek megjegyzések: